Szombaton, április 23-án közel ötven borminta közül hirdettek győztest az évtizedes hagyománnyal rendelkező Aranyos-menti borverseny keretében, Aranyosegerbegyen. Balázs Győző, az Aranyosegerbegyi Magyar Házat fenntartó egyesület vezetője, az esemény főszervezője örömmel állapította meg, hogy a kétéves szünet nem törte le a térség borászainak a lelkesedését, és a versenyző italok száma is bizonyíték arra, hogy szükség van a hasonló szakmai eseményekre.

A nemrégiben átadott magyar ház a község kulturális életének fontos helyszíne, melyet a helyi magyarság önerőből és intézményi támogatásokból, többek között a Kolozs Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány hozzájárulásával építettek fel. A kiváló helyszínen közel hetven résztvevővel zajlott a borverseny, melyet a házigazda Balázs Győző köszöntője után, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke nyitott meg. A megyei elöljáró köszöntőjében elmondta, hogy olyan hagyományt tartanak fent az egerbegyiek a borverseny szervezésével, mely a szakmaiságon túl a közösségépítésben is fontos szerepet játszik. „Évről-évre találkozunk, bemutatjuk egymásnak a munkánk eredményét, tanulunk egyik a másiktól, és ezáltal fejlődünk. A nagyszámú versenyző a hiteles visszaigazolás, arról, hogy ez a verseny elsősorban nem a rivalizálásról, hanem az őszinte értékelésről és az egymás munkája iránti tiszteletről szól. Köszönet érte mindazoknak, akik lehetővé teszik, megszervezik ezt a mustrát” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az eseményt a megyei elöljáró.

A borok értékelését Pap Péter, nagyenyedi és Csiki Márton, csombordi borászok, pincészet tulajdonosok vezették le. A térségre jellemző, többségiben fehér borokat neveztek be a versenybe. A mintákat jeligével ellátva egyenként mutatták be, majd ezt követően pontozták azokat. Pontos eljárás, magas fokú higiéniai feltételek, figyelmes és szakszerű tárolás, ezek az alapelvek határozzák meg a jó bor készítését tudtuk meg Pap Péter összegzőjéből. A szakember arra buzdított mindenkit, hogy az Aranyos-mentére jellemző és itt otthonos, helyi szőlőfajtákkal dolgozzanak a termelők, a helyi jelleget népszerűsítsék. Kiemelte, mennyire fontos lenne, hogy ismét visszakapja a térség a borászati hírnevét, ugyanakkor azt is elmondta, hogy ehhez az is szükséges, hogy a kistermelők erősek, versenyképes, minőségi borokat készítsenek. Összesen 47 bormintát neveztek be a versenyre, ebből 17 bronz, 14 ezüst, 7 arany minősítést ért el, tudtuk meg Balázs Győző főszervezőtől. Arany minősítést 7 bor kapott: Kiss Gyula tordai borász Rebeka (18.65 pont) és Emma (18.70 pont) nevű borai, Tőkés Levente aranyosegerbegyi termelő Paphegyi Áldás (18.70 pont). 18.75 ponttal szintén aranyminősítést kaptak Magyari Árpád (Szerelem tüze) aranyosrákosi és Milotai Sándor (Csorgó) tordai borászok, valamint Szalma István Nonó nevű bora 18.80 ponttal. A legtöbb pontot Magyari Árpád, Aranyeső jeligével nevezett bora szerezte, egészen pontosan 18.85-öt.

„Az Aranyos-vidéken a mezőgazdasága ma is az egyik alapvető gazdasági ágazat, ezenfelül a borászatnak is helyet kell biztosítani. Külön öröm számunkra, hogy egy ilyen nagy hagyománnyal rendelkező esemény, szakmai és közösségépítő rendezvény partnerei lehetünk” – nyilatkozta Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület vezetője. Az egyesület Simon Zoltán falugazdász közreműködésével társszervezőként vett részt borverseny megrendezésében, valamint a díjak egy részét is biztosította. A Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesülete is biztosított díjakat a borszemle első helyezettjeinek.

Az díjazást követően a helyi magyar házat fenntartó egyesület jóvoltából a résztvevők egy vacsora keretében vitathatták meg az eredményeket, cserélhettek tapasztalatokat.