„A február 21-i bírósági döntés már a második alkalom volt, amikor jogilag is sikerült érvényt szerezni a kolozsvári magyarok több évtizedes igényére. Az első döntést végül procedurális okok miatt elutasították, most azonban a Minority Right Egyesület munkájának köszönhetően sikerült felszámolni ezeket az akadályokat.” – nyilatkozta Csoma Botond, a megyei szervezet vezetője. A képviselő hozzátette, a második döntés óta eltelt másfél hónap alatt Horváth Annával együtt több ízben egyeztetett a polgármesterrel annak érdekében, hogy a városvezető ne fellebbezzen a döntés ellen.

„Az RMDSZ intenzív tárgyalása mellett a civil szervezetek is határozottan foglaltak állást a táblaügyben. A Musai-Muszáj csoport aktivistái, közvetve vagy közvetlenül több alkalommal is üzentek Emil Boc-nak. 2002-ben az RMDSZ frakció kezdeményezésére fogadták el azt a tanácshatározatot, amelyre a mostani döntés során is hivatkozott a bíróság. 2013-ban több mint 13500 aláírást gyűjtöttünk össze az ügy érdekében. 2015-ben több százan, köztük a városi frakció tagjai is, csatlakoztunk a második táblaperhez. Úgy gondolom, hogy ez az együttes fellépés győzte meg végül a polgármestert arról, hogy ne fellebbezzen. Örömmel nyugtázzuk, hogy ezáltal egy több évtizedes közösségi ügy végére tehetünk pontot, a kolozsváriak számára megadatik az a tisztelet, melyet a város múltja és jelene már régóta indokolt.”- mondta el a Csoma Botond.

A képviselő hozzá tette, hogy elismerés illeti meg mind a Minority Right Egyesület munkatársait, mind azokat a civileket, akik az elmúlt időszakban lelkiismeretesen kiálltak a kétnyelvű táblák ügye mellett. Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását nyilvánosan is felvállalták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb csökkentését is megfogalmazza. Javaslatunk egyértelműen megkönnyítené azoknak a magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más magyar településein élnek.

Továbbra is hisszük, hogy a társadalom elvárásaira és problémáira a civil szférának és a politikumnak közösen kell megoldást találnia, a magyar közösséget érintő ügyekben egymást kiegészítve kell eredményeket elérni.